Amikor mellnagyobbításra készülünk felmerül a kérdés, hogy az implantátumot izom alá vagy izom felé helyeztessük be? Ebben szeretnék segíteni és megválaszolni a kérdést, nemcsak a plasztikai sebészek tapasztalatai alapján, hanem különböző online csatornákon és fórumokon is információt gyűjtöttem a témához.

Első lépésként a személyes plasztikai sebészeti konzultáció elengedhetetlen, hiszen számos tényezőn múlik (beültetés módja, implantátum méretének meghatározása) a beavatkozás. A plasztikai sebész a megfelelő implantátum kiválasztásánál figyelembe veszi a páciens életkorát, testsúlyát, testmagasságát, szülések és szoptatások számát, a mellkas körtérfogatát, a mellkasfal alakját, nagyságát, szimmetriáját, illetve aszimmetriáját. További fontos tényező még a mellek formája, állása, szélessége, a mirigyállomány jellege, az emlőbimbók nagysága, irányultsága és helyzete. Az implantátum kiválasztásához fontos a plasztikai sebész tapasztalata, képzettsége és a páciens anatómiai adottsága is. Figyelembe kell venni, hogy a páciens mekkora mellet szeretne, úgy hogy a keblek természetes hatása megmaradjon és ne irreális elvárás legyen. Mind ezek után kell a sebésznek döntést hoznia arról, hogy az implantátumot hová helyezze, izom alá vagy izom felé kerüljön valamint, hogy mell alatti vagy bimbó körüli metszést alkalmazzon a mellműtét során.

Mindkét mellplasztikai beavatkozásnak megvannak az előnyei és hátrányai, sokszor az alkati tényezőkön múlik, melyik a kedvezőbb módszer.

Azoknak a nőknek, akik fejlett mellizommal rendelkeznek tanácsos az izom felé helyezett implantátum, egészen addig még megfelelő mennyiségű a bőr alatti zsírszövetük és emlőállományuk. A mirigyállomány alatti elhelyezés, azaz izom felé helyezett implantátum előnye, hogy a mellplasztikát technikailag könnyebb elvégezni és később enyhébb fájdalom követi.

Sajnos ennek a mellplasztikának is van hátránya: normál vagy vékony alkatú hölgyeknél végzett mellnagyobbítást követően a mellkontúr a mell felett élesen látható lesz és az implantátumszélek tapinthatóak. Idővel a mellek megereszkedhetnek kisebb-nagyobb mértékben, mivel az implantátum szabályosan követi a mell elváltozását. Ennél a mellnagyobbító eljárásnál a tokzsugorodás kialakulásának a kockázata magasabb.

Az izom alá helyezett implantátum általában azoknak a nőknek ajánlott, akik kevés bőr alatti zsírszövettel, mirigyállománnyal rendelkeznek. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy a mell felett lévő kontúr természetes és az implantátumszélek nem tapinthatóak, az implantátumok hosszabb idő után sem ereszkednek meg. A beültetett mellprotézis a mirigyállományt nem nyomja csak kívül - alul érintkezik azzal, ezáltal a fertőzés kockázata és a tokzsugorodás kockázata alacsonyabb, viszont jobb a mammográfia vizsgálati eredmény értékelhetősége.  

Ennek a beavatkozásnak az a hátránya, hogy a mellműtét a szakorvos számára technikailag nehezebb, és nagy rutint igényel a plasztikai sebésztől. A mellnagyobbítást követően az első napokban jelentősebb fájdalomcsillapítás szükséges, bár nem vagyunk egyformák, a test fájdalomtűrő képessége egyénenként eltérő, ettől függ, hogy hogyan viseljük a műtét utáni időszakot.

Remélem sikerült segítenem az információkkal, azonban mindenképp szükséges átbeszélni a választott plasztikai sebészünkkel a személyes konzultáció során, hogy izom alá vagy izom felé kerüljön az implantátumunk az ismert előnyöket és hátrányokat figyelembe véve.